Munkás volt a nyár, és az ősz is elég zsúfoltan indult, következésképpen a blog némileg háttérbe szorult. Szeretem a nyarat, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legjobb dolog a világon őszi erdőn-mezőn sétálni – kutyával. Nyáron kevesebbet megyünk ki a hőség miatt – az eb bírná, a gazdi a puding, – amikor viszont kicsit… Tovább »

Egyszer készítek egy listát a legjobb oldalakról, amiket érdemes követni, ha érdekes, az ember lelkének jól eső tartalmakat szeretnénk olvasni. A Facebook-on az egyik kedvencem a Kapanyél blog oldala, erről már írtam, hogy ha reggel az ő posztjukkal indul a hírfolyamom, akkor már szép lesz a napom. A másik az MME, vagyis a Madártani Egyesület… Tovább »

Idén a múlt héten, 13-án volt a túllövés napja, az a nap, amikor az egy év alatt újratermelődésre képes erőforráskészletünket elhasználtuk, s innentől kezdve “túlfogyasztunk”. Most úgy áll, hogy valamivel több, mint másfél Föld lenne szükséges, hogy az emberiség igényeit (és nem szükségleteit…) ki lehessen elégíteni.  Az ökológiai lábnyomról általában mindenkinek vannak ismeretei – kiszámításához… Tovább »

A gamification most eléggé népszerű téma a multinacionális vállalatok körében, pedig nem annyira új dolog. (Igaziból az alkalmazása új, hogy most vállalati hűség, illetve toborzás-kiválasztási célokra is használják.) Ami mindig is lényeges volt, hogy olyan dolgokat tesz játékossá, amik eredetileg nem azok, és ezzel a játékossággal és/vagy az emberekben szunnyadó (vagy inkább parázsló?) versengés felkeltésével… Tovább »

Az iskolaévnek vége, jön a nyári szünet, végre van idő olyasmit tanulni, amit nem kötelező, de nagyon érdekli az embert. Több egyetem is indít ilyenkor (is) ingyenes online kurzusokat, az én kedvencem a FutureLearn, ahol brit intézmények (főleg a Nottingham-i Egyetem) tanáraitól lehet tanulni. Tavaly így “hallgattam” egy kurzust a fenntarthatóság és a közösség kapcsolatáról, de nagyon… Tovább »

Na, témánál vagyunk: aki valaha is beszélgetett velem tíz percnél többet, annak biztosan meséltem a Pro Lecsóról, és arról, hogy szerintem mennyire fontos kezdeményezés, és hogy helye lenne a hátrányos helyzetű települések mellett a városi “szegénynegyedekben” is. Szóval, jöjjön a kedvenc fenntartható témám, de először még néhány szó a közösségi kertekről. Mi az a közösségi kert,… Tovább »

A fenntarthatóságra törekvés életszemlélet, életmód, s mint ilyen, ha csak nem születtünk bele egy 100%-ig fenntartható burokba, ugyanúgy lépésenként alakítjuk ki, mint az összes többi szokásunkat. Nagyon-nagyon sok könyv, cikk, kutatás szól arról, hogy az emberek nem szeretnek változtatni. (Hosszú ideig azt hittem, hogy ez csak rám, és a hozzám hasonló, szorongásra hajlamos emberek sajátja,… Tovább »

A blog elsődleges célja bemutatni, hogy mennyire sokféleképpen lehet a fenntarthatóságért, a bolygó és az emberiség sorsának javításáért tenni.  Két napja a Humans of New York egy építész (főépítész? urban planning, az valami hasonló lehet) fiatalembert mutatott be. Nagyon tetszett, amit mondott, mert a problémák különböző megközelítési módjairól beszélt. Arról, hogyan lesz a közvilágítás a… Tovább »

Ezt a blogot most találtam, egy nagyon szerencsés véletlennek köszönhetően. Elképesztően érdekes, a kutyák etológiájáról, vagyis a viselkedésükről, ennek evolúciójáról, okairól, az ezekkel kapcsolatos kutatásokról, felfedezésekről szól. Minden olyan kezdeményezést nagyon szeretek, ami arról szól, hogy ismerjük meg a minket körülvevő világot – beleértve a természeti-gazdasági környezetünket, a különböző embereket (ha olyanok, mint mi, azért,… Tovább »

A közömbösség, a kezdeményezőkészség hiánya úgy tűnik, hogy alapvető jellemzője az embereknek. Philip Zimbardo és a Hősök tere csapata közel két éve kampányol ez ellen Magyarországon, és gyakran visszatérő motívum ez önsegítő könyvekben is. (Erről kicsit később.)  A Hősök tere projekt számomra némiképp ellentmondásos – nagyon fontos, amiért kampányolnak, de profit orientáltak (amihez joguk van, csak én… Tovább »