Környezetbarát mosogatószivacs

Mondják, ha igazi baktériumtelepet akarunk látni, akkor nem a legkisebb helység, hanem a konyha felé kell vennünk az irányt: egészen pontosan a mosogatószivacsunk lesz, amit keresünk. Folyton nedves, mindig van benne egy kis szerves hulladék, igazi üdülőparadicsom, ha az ember baktérium. Tovább rontja a mosogatószivacs PR-ját, hogy műanyag, és néhány hétnél tovább ritkán bírja – rövid életét nehezen lebomló hulladékként végzi. Környezettudatos blogokon általában valamilyen természetes anyagból készült mosogatókefét ajánlanak alternatívaként – és most én is találtam valami érdekeset.

 Nekem nagyon jól beválik az a módszer, hogy szépen lassan vezetem ki a környezetemből az egyszerhasználatos, vagy környezetszennyező dolgokat – megvártam, amíg elfogyott a szintetikus mosószer, s csak aztán tértem át a mosódióra, de azóta tartósan azt használok. Hasonlóan volt a szemeteszsákokkal is – elhasználtam az utolsó darabot is, de nem vásároltam újra, helyette újságpapírral bélelem ki a szemetesemet. Most, hogy az utolsó mosogatószivacsomnak is befellegzett, azzal az elhatározással mentem be a Tescoba, hogy találok helyette környezetbarát alternatívát. És így is lett, találtam környezetbarát mosogatószivacsot.

 Először is, nekem tetszik. Szép, természetes színe van, és elég nagy. Ergonómikus kialakítású, jól meg lehet fogni – később lehet, hogy kicsit puhulni fog, de most még elég merev, úgyhogy szerencsés ez a formatervezés. Gyártóként egy soproni céget nevez meg a címke, de a vevőszolgálat már Hollandiában van(?), mindenesetre az angolnyelvű felirat szerint a puha rész 100%-ban újrahasznosított, míg a barna, dörzsölős rész 55%-ban újrahasznosított és megújuló összetevőkből, gyümölcshéjak, PET palackok és textíliák újrahasznosításával készült. 
 Máshogy kell vele mosogatni a merevsége miatt – a mosogatószert sem habosítja fel annyira – úgyhogy még próbálgatom, hogy áll majd kézre, de örülök, hogy megtaláltam. Meg nyilván a házi baktériumaim is.