Fura érzés, hogy már több, mint az év fele eltelt. Meg az is fura, hogy 12 fok van július közepén…
Fenntarthatósági szempontból a nyár legnagyobb kihívása, hogy a minimalista ruhatáramban csupa vasalnivaló van. Én egyébként szeretek ingeket hordani, és évek óta beválik, hogy a legnagyobb hőségben nem műszálas pólót, hanem valamilyen természetes szállal kevert inget veszek fel – ezekben sincs kevésbé meleg, de valamelyest elegánsabban izzad bennük az ember. Így aztán szorgalmasan vasalok egész nyáron.
Ugyancsak a nagy melegből ered, hogy ha tehetem, nem kapcsolom be a laptopomat – inkább olvasok. A nyaralás alatt kiolvastam egy újabb Murakami Haruki könyvet – aztán hétvége jött, és határozottan nem találtam a helyem, hogy nem volt olvasnivalóm. Amikor visszavittem a Murakamit a könyvtárba, éppen bent volt a Minimalisták, úgyhogy végre elolvasom azt is, én is – és hazahoztam még Morris Gleitzman Egyszer című rövidke kis regényét. Saját magam számára is rejtély, hogy mi alapján veszek le könyveket a polcról, az a helyzet, hogy az Egyszernek szép kék a borítója… Egyetlen délután alatt elolvastam, ami eléggé szokatlan, és eléggé sírtam is rajta, ami meg aztán főleg rendkívüli.
Múlt héten találkoztam egy kedves olvasós ismerősömmel – most 3+1 könyv fekszik az előszobai asztalkámon, elolvasásra várva; csak most jöttem rá, hogy kamaszkorom óta nem volt olyan barátom, akivel szabadkozás nélkül lehetett volna beszélgetni könyvekről, és hogy ez mennyire hiányzott.
S tudom, hogy nem lehet élni a panelcitromokkal kapcsolatos legfrissebb információk nélkül. No hát, jelentem, nőnek, mint a bolondgomba, idén már másodjára kellett őket átültetni. Helyes kis agyagcserepeket választottam nekik, úgy tűnik, jól érzik magukat. A gyömbér gyengélkedik, most azt olvastam, hogy talán a túl száraz levegő miatt sárgul a levelei széle, úgyhogy permetezgetem vízzel. És szurkolok neki rettenetesen. A korallvirág nevetséges, február óta egyfolytában virágzik, le sem lehet lőni. A nyár végén viszont szekrénybe fogom rakni, s decemberben veszem majd csak ki – állítólag így lehet rá nyomást gyakorolni, hogy karácsonykor virágozzék…
Így telik a július.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: