Fenntarthatóság - szubjektíven

Olvasnivaló hétvégére – Villanyautóval Nürnbergbe

Tegnap remek cikkre bukkantam a neten – a Totalcar jóhumorú fiai villanyautó tesztelésre adták a fejüket, egészen pontosan azt akarták kipróbálni, hogyan lehet eljutni Budapestről Nürnberge egy Kia Soul EV-vel. Januárban.  Én a meleg szobából nagyon nevetek a cikksorozaton, és nagyon-nagyon szurkolok nekik, még ha csak a legvégén kapcsolódtam is be az eseményekbe (ma talán… Tovább »

Nulladik kihívás

A 100 Fenntartható Tett célja felhívni a figyelmet azokra a mindennapi apróságokra, amikkel mégis sokat tehetünk azért, hogy jó legyen a Földön élni – ma ugyanúgy, mint majd 100 év múlva.  Az akcióhoz kapcsolódó kihívások februártól indulnak – s mivel február elseje éppen húsmentes hétfőre esik, így az lesz az első kihívás, hogy aznap mellőzzük a… Tovább »

Digitális méregtelenítés

 Néhány éve hallottam valahol, hogy egészen újkeletű dolog a telefonba azt mondani, hogy “hol vagy?” -a mobiltelefonok megjelenése előtt tudtuk, hogy hol van az, aki válaszol a hívásunkra. És ugyanígy, egyszerre mindenki elérhető lett, akármerre járt, akármit csinált. Az okostelefonokkal és más csudamasinákkal már nem csak felhívni tudjuk egymást bárhol, hanem akár közös munkavégzésre is összekapcsolódhatunk,… Tovább »

A számla

Jonas Karlsson regénye is karácsonyi ajándék volt – ő is svéd szerző, ahogyan a nagy kedvenc Fredrik Backman. Mindenképpen szeretnék erről a könyvről beszélni, mert abszolút a bloghoz, a fenntarthatósághoz kapcsolódik a témája, de ez a kapcsolat a történet egyik legérdekesebb fordulatából derül ki. Úgyhogy ne olvasson tovább, aki szeretné a könyv első egyharmadát is… Tovább »

A lefolyómról

Gyengélkedett a fürdőszobai lefolyóm. Elvileg nem csináltam vele semmi szörnyű dolgot, mégis, egy sima kézmosás is megterhelést jelentett neki, csak lassan folyt le a víz. Valamit tenni kellett, de nagyon fontos volt, hogy semmi esetre sem akartam agresszív lefolyótisztítót használni.  Elmentem a boltba, és megnéztem, hogy miből válogathatok. Van bio mosogató és általános tisztítószer, sőt,… Tovább »

Leltározás – kevesebbel boldogabban

A szemét nélküli életről szóló posztban említettem a decluttering-et, vagyis a kacatmentesítést. A minimalista életstílus, illetve a szellemi fejlődést a materialista javak halmozásával szembe állító filozófiák kapcsán mostanában elég sűrűn megjelenik ez a fogalom. Alapvetően nagyon egyszerű a dolog kivitelezése, meg kell szabadulni mindentől, amire nincs szükségünk. Ezt lehet szűkebben és tágabban is értelmezni, s… Tovább »

Panelcitrom 2.

Nyáron elültettem néhány citrommagot, és én voltam a legjobban meglepve, hogy szép egymásutánban kikeltek. Még mindig élnek, és igaziból eljött az ideje, hogy kiköltözzenek nevelőanyjuk, az anyósnyelv cserepéből.  Most nagyon szurkolok nekik, mert az átültetés amúgy is rizikós, itt meg ráadásul citromokról van szó; remélem, hogy szeretni fogják az új földjüket, a biztonság kedvéért egymás… Tovább »

Élet szemét nélkül

Még tavaly kaptam egy videó ajánlót egy fiatal nőről, aki három év alatt mindössze egy kisebb befőttesüvegnyi szemetet termelt. Az ünnepek alatt aztán volt időm meg is nézni Lauren Singer TED beszédét, amiben elmeséli a motivációját, és azt, hogyan is néz ki a szemét-mentes életmód a gyakorlatban. Ahogy hallgattam, végig azon törtem a fejem, hogy mennyire… Tovább »

Gyömbéres citromos túlélőital – avagy minden, amit a gyömbérről nem gondoltam volna

Tavalyelőtt, karácsonykor kerültem közelebbi ismeretségbe a gyömbérrel – addig azt hittem, nem szeretem. És hogy nagyon drága.   Aztán rá kellett jönnöm, hogy nagyon is kedvemre való az íze, és az eredetileg sütihez vásárolt nagyjából tenyérnyi darab rettentő kiadós, úgyhogy az ünnepek alatt számos kancsó citromos-gyömbéres-mézes tea is készült.  Tavaly ősszel már kifejezetten azért vásároltam újra gyömbért,… Tovább »

Húsmentes hétfő 4. – Gyorskaját, most!

Szeretem a hamburgert. Nem azt a kis csenevész szendvicske fajtát, hanem a házit, vagy inkább háziasat, jóóó nagy bucival, jóóó nagy husival, némi zöldséggel és bőséges öntettel. És szeretem a gyrost is. A nyári bakancslistámon szerepelt a helyi nevezetességnek számító kiflis gyros megkóstolása – egy élmény volt, na. (Nemistudomholfogjam-mindenholcsöpög-megpróbálomegybenbekapni élmény.)  Szóval amikor a tavalyi év… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!