A heurisztika azt jelenti, hogy valamit nagyon határozottan igaznak hiszünk, korábbi tapasztalataink alapján, aztán simán kiderülhet, hogy nem is úgy van. Az egyik kedvenc példám, amikor egy házaspárnak van egy lánya, és az a kérdés, mennyi az esélye, hogy a második gyerekük is lány lesz? És erre sokan rávágják, hogy 50% – hiszen vagy lány, vagy fiú születik másodszorra. De az igazság az, hogy két gyermek esetén négyféle kimenet lehetséges: 1. ha mindkét gyerek fiú, 2. ha mindkét gyerek lány, 3. ha először fiú születik, aztán lány, 4. ha először lány születik, aztán fiú. (Igen, szerettem iskolába járni, de erről majd máskor mesélek.) Vagyis 25% az esélye annak, hogy két lánygyerekkel áldja meg őket az ég.
Ilyen heurisztika az is, hogy a zacskós tej meg a dobozos tej közül melyik csomagolása környezetbarátabb – sokan a dobozra gondolnak, mert az papír, a zacskó meg műanyag. És csak jól utánagondolva bizonytalanodik el az ember, hogy azért a papírdobozhoz fákat kellett kivágni (és mindenféle vegyszerekkel papírmasszává tenni), s a dobozok aztán kapnak műanyag meg alumínium rétegeket is, amelyek megakadályozzák, hogy kifolyjon a tej, s talán még a tartósításban is szerepet játszanak. Ehhez képest a műanyagzacskó bár kőolajalapú, a finomítás során keletkező melléktermék felhasználásából készül, vannak olyan fajtái, amik hő és napfény hatására lebomlanak, s általában kevesebb energia szükséges az előállításukhoz, mint a papírhoz. (Ezen a linken a Washington Post infografikája látható, a papírzacskó és a műanyagzacskó előállítását hasonlítja össze, a konklúzió aztán magáért beszél: inkább használjunk textil bevásárlótáskát.)
Ugyanakkor lehet a papírdobozok környezetterhelését is csökkenteni: egy ezzel kapcsolatos anyagot kaptam a héten, a TetraPak újfajta technológiájáról, és ahogy jobban utána akartam nézni a dolognak, nagyon izgalmas dolgokat találtam. Például azt, hogy tavaly elkezdtek növényi alapanyagból készült műanyagot gyártani az italoskartonaikhoz. (Itt olvashatnak bővebben az egyelőre csak a brazil piacon bevezetett, de nagyon jópofának hangzó cukornádból előállított műanyagról.)
Node, az új technológia. Kezdetnek a TetraPak FSC minősítésű, felelős erdőgazdaságból származó papírt használt, s maga is rendelkezik ezzel a minősítéssel, tehát az ő termékeik is megfelelnek ennek a szabványnak. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a kivágott fák helyére újakat telepítenek, vagy hagynak elegendő időt az erdő regenerálódásához – tehát gondoskodnak arról, hogy a dobozok alapanyaga tényleg megújuló erőforrás legyen. (A lenti videóban azt is említik, hogy a dobozok festéséhez oldószermentes, vízbázisú festéket használnak – részletkérdés, ami sokat elárul a hozzáállásról.)
Aztán most úgy tűnik, hogy az eddigi hidrogén-perodixos fertőtlenítést kiváltják elektron részecskékkel történő fertőtlenítésre – a közlemény szerint ez kevesebb energiát igényel, és csökkenti a gyártás környezetterhelését.
S még említik a gyárak munkavédelmi fejlesztését, vagyis a Product és a Planet mellett megjelenik a People tényező is.
Akit bővebben érdekel a téma, itt böngészhet, szerintem érdemes.
Végezetül pedig egy szuper videó arról, hogyan lesz a fából tejesdoboz, és hogy honnan a név.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: