Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!

Avagy az elmúlt héten két izgalmas hírt is hallottam Franciaországból. Az egyik a zöldtetőkkel, a másik az élelmiszer hulladékkal kapcsolatos.

Az első hír arról szólt, hogy törvényt fogadtak el arról, hogy a kereskedelmi övezetben épülő új ingatlanok tetejét legalább részben zöldtetővel vagy napelemmel kell befedni. (Hogy miért jó a zöldtető, itt elolvasható az index szuper interpretációjában.)

A másik hírt inkább a Facebook-on osztották, ahogy én láttam, s arról szólt, hogy a francia szupermarketeket kötelezik a korábban kidobásra ítélt élelmiszerek újrahasznosítására vagy karitatív célokra történő felajánlására. Korábban én is írtam róla, hogy 100 millió tonnás nagyságrendekben pazarolunk élelmiszert csak Európában, a NOL.hu cikke szerint a franciák 20-30 kg, fogyasztásra egyébként alkalmas, élelmiszert dobnak ki fejenként évente. A francia kereskedők állítólag nem túl lelkesek a változás miatt, szerintük a lakosság pazarolja az élelmiszert, nem ők.
A lakossági élelmiszer-pazarlás ellen indult néhány éve egy német kezdeményezés, a Foodsharing. Ez a közösség úgy működik, hogy lehet regisztrálni az élelmiszer kínálatot és keresletet is, vagyis elvitelre felajánlható a másnap lejáró két joghurt, de azt is lehet jelezni, ha az esti vacsorához tejföl kéne. Sőt, lehet közös főzést is szervezni, amire mindenki hoz magával valamilyen hozzávalót. Az egymásra találást térképes kereső segíti, szóval látszik, hogy mondjuk ötperc sétányi körzetben van-e olyan élelmiszer, ami nekem pont jól jönne. Közösségépítés és élelmiszer-pazarlás csökkentés egyben – nekem nagyon tetszik.

A harmadik hír egész picike, és korábban már volt róla szó, hogy Brüsszel betiltaná a vékony műanyag zacskókat – tehát még pénzért sem lehetne venni (illetve talán gyümölcs-zöldség vásárláshoz is más lenne a boltokban). Most úgy tűnik, hogy Franciaországban 2016-tól nem lehet majd műanyagzacskót használni, és 2020-tól nem lesznek eldobható műanyag evőeszközök sem. Ez utóbbival kapcsolatban felmerült, hogy a műanyag evőeszközök a szegényebb családokban nem fogyóeszközök, azt használják minden nap – ennek megoldásán még dolgoznak, ezért nem 2017-től vezetik be ezt a szigorítást. (Milyen lehet annyira szegénynek lenni, hogy még evőeszköze sincs az embernek? Hihetetlen, milyen társadalmi különbségek vannak, elképesztő.) A műanyag zacskók rengeteg gondot okoznak, főleg azok a nagyon vékonyak, amiket nem igazán használnak újra az emberek (ha nem lenne kutyám, valószínűleg én sem tudnék mit kezdeni velük). Akár több száz évre is szükség van a lebomlásukhoz, addig viszont sodródnak a szélben, felakadnak a növényekre, beleakadnak (megeszik) az állatok, szóval, jobb lesz nélkülük.

Na tessék, a végére belefutottam egy negyedik hírbe is: Párizs 2020-ra a kerékpárosok fővárosa lesz! Megduplázzák a jelenlegi 700 km-es kerékpárutat, két gyorsforgalmi (!!!) tengelyt is létrehoznak, és a város nehezen bicózható részeit akadálymentesítik. Komolyan, mostmár igazán látnom kell Párizst!

(A kép a Pinterestről, ahol ezt az oldalt jelölték meg forrásként, de ott már nem találtam meg. Elvileg Lyonban van ez a villamospálya – de ehhez hasonló látható Barcelonában, Strasbourgban vagy Frankfourtban is.)