Papírhelyettesítők

Újrahasznosítható konyhai törlő

 Ha arra gondolok, hogy az internet tömegcikké válásával párhuzamosan erősödtek a nyomtatott sajtót temető hangok, azt hihetném, hogy mára már szinte nem is fogyaszt papírt az emberiség. Az e-ügyintézés, az e-számlák, az e-book-ok mind-mind olyan funkciókat töltenek be, ami korábban papír felhasználásával járt. Azonban egy 2011-es cikk a papírfogyasztás növekedéséről számolt be! A hivatkozott kutatás szerint a legtöbb papír Észak-Amerikában fogy, Európa a második helyen áll. (Érdemes elolvasni, nagyon érdekes az összefoglalás, például arról is van benne szó, hogy a papírgyártás rengeteg villamosáramot használ fel, illetve hogy 1 tonnányi termék előállítására nézve ez az iparág használja a legtöbb vizet.)

 Vannak remek törekvések, például ez a projekt a papírmentes irodákért. (Vagyis, az irodák ökológiai lábnyomának csökkentéért, de főleg a papírfogyasztás csökkentésével/kiváltásával. Nagyon jók a jobboldali sávban a számok: egy vállalat bevételének 15%-át fordítja papírdokumentumok létrehozására és kezelésére; egy átlagos dokumentumot 5x nyomtatnak ki; az átlagos munkaidő 60%-át papírmunkával töltik a dolgozók; stb.) Ez nagyon érdekes téma, és hosszasan tudnám sorolni én is a negatív és pozitív példákat (pl. nagyon szeretem, hogy nálunk az irodában van egy “újrapapíros” fiók, ahova a csak egyik oldalukon nyomott, újrahasznosítható papírokat tároljuk, de az is igaz, hogy én magam a hosszabb szövegeket inkább kinyomtatom, mint hogy a monitoron olvassam őket, (a kedvenc blogjaimat apukám tabletjén szoktam olvasni, még az a kiszerelés közelíti meg leginkább a megszokott olvasói élményemet…), s valójában nemrégiben órákat töltöttem azzal, hogy az interneten megfelelő levélpapír után kutattam (sikertelenül) mert számomra nagyon különleges és értékes dolog a kézzel írt levél). Tehát bőven vannak pro-k és contra-k.

Újrahasznosítható konyhai “nem-papír” törlő

 Nade, a lényeg, amiről  most írni akarok: a háztartási papírhelyettesítők. Illusztrációt kerestem a Pinteresten, amikor kidobott nekem konyhai papírtörlő funkciót betöltő, konyhai, de-nem-papír törlőket a gép – és nem egyet. Sokat. Szóval, nem egyetlen elvetemült Zöldről van szó, hanem sokról. Egyébként nagyon jópofák, és nagyon kreatívan ki van találva, hogy a kis nedvszívó textilek patentokkal vannak egymáshoz rögzítve, s fel vannak csavarva hengernek, szóval még úgy is néz ki, mint a “rendes” papírtörlő, s bónuszként színesek, szépek, feldobják a konyhát. És minél többet gondolkodom rajta, annál logikusabbnak hangzik, hogy letörlöm egy ilyen rongyocskával a letörölni valót, aztán simán csak behajítom a többi mosnivaló közé – valószínűleg nem oszt-nem szoroz 10-20 ilyen kis bio-törlő a heti mosáskor se energiában, de talán még teregetéskor se. Valószínűleg mindent lehet vele, amit a papír társával, amit meg nem (pl. rántotthusit kiszedni rá) arra még mindig lehet használni amazt.
 Ami még bennem felmerül ezzel kapcsolatban, az az, amit nagyon öreg emberek szoktak mondani, hogy semmit nem dobunk ki, ha egy ruhát már nem tudunk hordani, portörlőnek még jó lehet, szóval feldaraboljuk és eltesszük. S hogy hol a határ a környezet óvása, a minél kisebb ökológiai lábnyomra törekvés és aközött, hogy kicsit átkattanjunk, és a spórolás (energiával, pénzzel, tömegcikkek fogyasztásával) beszűkítse az életterünket. Egyébként valószínűleg itt. Hogy ha a fenntarthatóságra törekvés az életminőségünk csökkenésével jár (bár az életminőségünk megítélését meg valószínűleg meghatározza az értékrendünk, szóval észrevesszük-e, ha átkattantunk?!…).

 Nekem mindenesetre nincs papírtörlőm (szokott lenni, de egy ideje elfogyott, s nem pótoltam még), viszont a kicsi konyhámban bőven kiszolgál a klasszik konyharuha, ha törölgetni valóm támad. A Pinterest a találatok között hozott egyébként a szintén újrahasznosítható WC “papírt” is…

Csinos nem-papír konyhai törlők megvásárolhatók az Etsy-n (első kép).
Leírás arról, hogyan készítsünk nem-papír törlőket (második kép): itt.