A kollabora.com az egyik olyan online felület, ahol a DIY mozgalom tagjai megoszthatják egymással ötleteiket, projektjeiket (a félkészeket-elakadtakat is), lehetőség van párbeszédre, inspirálódásra, és ha kedvet kapunk, a hozzávalók beszerzésére is.
A Kollaborához hasonló oldalak nekem azért tetszenek különösen, mert megmutatják, hogy mennyi mindent el tud készíteni az ember, több-kevesebb kézügyességgel, esetenként újrahasznosított alapanyagból – ahelyett, hogy megvásárolná ezeket a dolgokat. Saját tippem alapján túlnyomórészt ruhákról van szó (ami szerintem különösen szuper, ha melléteszem, hogy mennyi probléma forrása a fast fashion… meg eleve ez az őrületes, dollármilliárdos divatipar) de lakberendezési tárgyakat is bőven találhatunk. (Hasonló magyar oldal a pl. meska, ott éppen jurta is fellelhető.) Szeretek arra gondolni, hogy rengeteg kreatív ember van a világon, aki a szabadidejében alkot, teremt, s ezzel csökkenti a saját ökológiai lábnyomát.
De azért az is fontos, hogy a fenntarthatóságnak nem célja a 100%-os önellátás. Szerintem ez az egyik legizgalmasabb része a dolognak – hogy a cserekereskedelemnek, a munkamegosztásnak azért ideális esetben meg kell maradnia. Végiggondolva persze logikus; akár az erőforrások elhelyezkedésére gondolunk (pl. éghajlat, ásványkincsek, de akár a szaktudás is) nem lenne lehetséges vagy nem lenne hatékony, ha minden nemzetgazdaság magának akarná megtermelni az összes fogyasztási cikkét. Nemzetgazdasági szinten pedig fontos, hogy legyenek megadóztatható gazdasági tevékenységek (még ha ez nem is hangzik túl jól) mert éppen a közjavak előállításához (közvilágítás, honvédelem, oktatás, egészségügy) szükségesek ezek a bevételek.
Időnként hallom, ahogy emberek arról beszélnek, hogy ők aztán nem fizetnek adót, vagy igyekeznek minimális jövedelmet bevallani – s a közjavakról úgy gondolkodnak, hogy neki ne biztosítson az állam se orvosi ellátást, se nyugdíjat, majd ők azt elintézik maguknak okosba. Viszont a társadalomban mindig lesznek olyanok, akik nem képesek maguknak ezt elintézni okosba. Mert túl fiatalok vagy túl öregek, vagy túl betegek ahhoz, hogy dolgozzanak. S ha fenntarthatóan akarunk gondolkodni, akkor ezeket az embereket sem hagyhatjuk az út szélén.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: